|
|
| Megjelenés: |
2004. október 25. |
| Oldalszám: |
336 |
| ISBN: |
963 425 017 3 |
| Szélesség: |
145 mm |
| Magasság: |
212 mm |
| Tömeg: |
575 g |
|
| Bolti ár: |
2499 Ft |
| Internet ár: |
1250 Ft |
| Kedvezmény: |
1249 Ft (50%) |
|
|
| |
|
|
Több mint 7000 évvel ezelőtt, Mezopotámiában kezdetét vette a városi lét...
A hozzávetőlegesen a mai Irak területén található Mezopotámia az egyik legnagyobb ókori civilizáció bölcsője volt. Itt alakultak ki az első városok, melyekben fokozatosan kifejlődtek a modern városi lét jól ismert elemei – a középületek, a terek, a szent helyek, az utcák és a járdák.
Ez a figyelemre méltó könyv elsőként tárja fel tíz, évezredek óta lakatlan mezopotámiai város mindennapi életét, Eridutól, a mezopotámiai Édenkerttől kezdve az első igazi metropolisig, a kozmopolita, dekadens, multikulturális Babilonig, egy haldokló civilizáció utolsó központjáig. Gwendolyn Leick a régészeti feltárások során előkerült ékszerek, textíliák és írott források segítségével színes képet fest a mezopotámiaiak életéről – a költőkéről és papokéról, az üzletasszonyokéról és az elvált nőkéről – és fejlett, nagy alkotóerőket megmozgató társadalmuk vívmányairól.
Mezopotámiának az ókori görögök nevezték el a nagyjából a mai Irak területével azonos térséget. A kifejezés a szó szoros értelmében „folyók közötti területre”, azaz a Tigris és Eufrátesz, az Anatólia hegyvonulatai közt eredő két folyam völgyére utal, melyek többé-kevésbé párhuzamos irányban hömpölyögve közelítenek perzsa-öböli torkolatukhoz. A Mezopotámia kifejezés eredeti jelentéstartama napjainkban némiképp módosult, hiszen nem csupán a két folyó által közrezárt területre, hanem azok mellékfolyóinak térségére is vonatkoztatjuk, ezért ezzel az elnevezéssel illetjük Szíria keleti területeit, illetve Törökország délkeleti régióját. A területet észak felől Anatólia hegyláncai, kelet felől a Zagrosz-hegység határolja, míg délnyugaton az Arab-sivatag és a Perzsa-öböl képezi a természetes határokat. E földrajzi övezeten belül két különálló térséget különítünk el: az egyik a mai Bagdad városától északra húzódó vidék, ahol a Tigris és Eufrátesz folyók leginkább megközelítik egymást. Nem véletlenül kapta a Földközi-tenger partvidékétől egészen az észak-iraki területekig terjedő terület a termékeny jelzőt: a szíriai partvidéki és a dél-anatóliai hegyláncoknak köszönhetően bőséggel hull csapadék a területre. A hegyek-völgyek e láncolatától délre már az Arab-sivatag homokdűnéi terülnek el. A kedvező éghajlati körülmények között a „termékeny félholdon” letelepedő néptörzsek honosították meg a növénytermelést és állattenyésztést immáron tízezer esztendeje.
A SZERZŐ(K)RŐL
Gwendolyn Leick antropológus és asszirológus a Richmondi és a Londoni Amerikai Nemzetközi Egyetemen antropológiát, a Chelsea-i Művészeti Főiskolán tervezéselméletet és történelmet oktat. A szerző, mint a térség kulturális nagykövete, rendszeresen tart előadásokat a közel-keleti régió történelméről, régészeti feltárásairól és antropológiai kutatásairól. A kutatónő több, a Közel-Kelet ókori történelmét tárgyaló kiadványnak, így például a Dictionary of Near Eastern Mythology (A Közel-Kelet mitológiájának kézikönyve), Sex and Eroticism in Mesopotamian Literature (Szexualitás és erotika Mezopotámia irodalmában), valamint a Who’s Who in the Ancient Near East (Ki kicsoda az ókori Közel-Keleten) című könyvek a szerzője.
|
| Pálfi Zoltán |
2005. január 20. 13.26 |
|
|
|
Az észrevétel jogos, az alábbi megoldások javasolhatók:
1. Eltekintés a könyv megjelentetésétől, és egy használhatóbb mű kiadása. Ez a legjobb lépés, bár a legnehezebb is.
2. Kapcsolatfelvétel az eredeti kiadóval és/vagy a szerzővel, hogy javítsa ki a pontatlanságokat vagy járuljon hozzá a magyar kiadás átdolgozásáshoz. (Esetleg egy listát is lehet mellékelni.)
3. A magyar kiadáshoz külön lábjegyzeteket lehet készíteni, melyben a tévedések korrigálhatók. |
|
|
|
| higany |
2005. január 7. 19.22 |
|
|
|
| Nem akarok beleszólni, de sztem nem lehet csak úgy módosítgatni meg javítgatni egy eredeti szöveget. Vannak szerzői jogok is a világon. Szerintem. De lehet tévedek. |
|
|
|
| Pálfi Zoltán |
2005. január 6. 14.58 |
|
|
|
T. Kiadó!
Köszönöm a gyors választ. Sajnos azóta elolvastam a könyvet, és kiderült, hogy az eredeti mű is tele van hibával. Ez esetben tehát igen jól jött volna egy előzetes szakmai véleményezés, vagy ha már mindenképp meg akarták jelentetni, egy alapos lektorálás, mely korrigálja az eredeti tévedéseket. (Ezt a feladatot már egy harmadéves assziriológus hallgató el tudta volna végezni.) Javaslom, hogy tudományos könyvek esetén a jövőben mindig kérjenek meg legalább egy egyetemistát, aki az adott területen otthon van. (A könyvről részletesebb recenziót írtam az Ókor nemsokára megjelenő számába.) |
|
|
|
| TB |
2004. november 9. 18.42 |
|
|
|
| Szakmailag teljes mértékben egyet kell értenem Pálfi úrral, ennek ellenére örömmel veszem, hogy egy – minden hibájával együtt – színvonalas assziriológiai ismeretterjesztő munka jelent meg. Nagyon remélem, hogy a kiadó a későbbiek során is vállalja hasonló témájú könyvek kiadását. Meggyőződésem, hogy megfelelő fordítás és lektorálás után tudományos igényt elégíthetnének ki vele. |
|
|
|
| Gold Book Kiadó |
2004. október 30. 10.22 |
|
|
|
Tisztelt Pálfi Zoltán!
Sajnos, a legtöbb észrevételével egyetértek. Ez a könyv nem a legjobban sikerült könyvünk.
A fordító és a lektor nem állt a helyzet magaslatán. Mindenképpen kivizsgáljuk, hogy mehetett keresztül a szűrőn ennyi melléfordítás és hiba.
Remélem, ennek ellenére – ha nem is tudományos forrásként – olvasóink mégis érdekesnek találják a könyvet.
Köszönöm, hogy felhívta a figyelmünket a hiányosságokra, s igyekszünk, hogy a jövőben hasonló ne forduljon elő.
Üdvözlettel
Mocsári János
Kiadóvezető |
|
|
|
Pálfi Zoltán  |
2004. október 29. 18.43 |
|
|
|
| A könyv első átlapozásra használható, bár akadnak pontatlanságok, meghaladott elméletek, és nem teljesen világos az egyes városok kiválogatása sem. Ami a mű élvezetét nagyban lerontja, az a csapnivaló fordítás. A fordító ötletszerűen használja az s és sz hangokat (pl. a gurus szó jó, de az enszi alak helyett a rossz ensi áll; ugyanez vonatkozik többek között a helyes Ismé-Dagan alak mellett testvérének, Jaszmah-Adadnak érthetetlen, és részben az angol helyesírást követő Yasma-Adad átírására), az asszír és babilóni királyok bibliai és tudományos neveit (pl. a bibliai formában, Nabopolasszarként szerepel Nabú-apla-uszur, de II. Nabú-kudurri-uszur már a tudományos formában áll, igaz, rövid u-val, és nem Nabukodonozorként v. Nebukadreccárként), a hosszú és rövid magánhangzókat (pl. Szín holdisten neve a Narám-Szín alakban helyesen áll, Szín-ahhé-eriba nevét azonban következetesen rövid i-vel írja) stb.; mindent egybevetve látszik, hogy fogalma sincs sem az assziriológiáról (és nem asszirológiáról, ahogy a könyvben szerepel!), sem az ókori Közel-Kelet és Mezopotámia történetéről, de a magyar szaknyelvről sem. (A hibák száma majdhogynem korlátlanul bővíthető...) Emellett valószínűleg a magyar helyesírással is hadilábon áll, különben pl. az „Iszini II. dinasztia” helyett a magyarul helyes II. iszini (esetleg Iszin-i) dinasztia állna. Szintén érthetetlen az angol és magyar írásmód keverése is. Ekkora tudatlanságnak már egy fordító esetében is kizáró oknak kellene lennie, de hogy a lektor/szakmai ellenőr is ugyanennyire tájékozatlan legyen, az egy magára valamit is adó kiadó esetében megengedhetetlen. Remélhetőleg ez a színvonaltalan fordítás és szakmai „ellenőrzés”, valamint a kötet nem túlságosan esztétikus megjelenése nem fog túl nagy kárt okozni a Mezopotámia iránt érdeklő közönség és az egyetemi-főiskolai hallgatóság körében, valamint a kiadó is tanulni fog e hibából. |
|
|
|
|
|
