|
|
| Megjelenés: |
2005. február 28. |
| Oldalszám: |
404 |
| ISBN: |
963 425 021 1 |
| Szélesség: |
185 mm |
| Magasság: |
235 mm |
| Tömeg: |
1265 g |
|
| Bolti ár: |
3498 Ft |
| Internet ár: |
1749 Ft |
| Kedvezmény: |
1749 Ft (50%) |
|
|
| |
|
|
A fegyverek átfogó története – eredetük és hatásuk a hadviselésre meg a társadalomra – az őskortól napjainkig, köztük
AZ ALABÁRD
A XIII. században a svájci kantonok szövetsége könnyű mellvértekre, alabárdfejjel szerelt hosszú nyelű hidegfegyverekre, valamint a falanxhadviselés egy demokratikus válfajára építette hadviselését, amely gyorsasága és mozgékonysága révén kezdetben diadalmaskodott, ám végül alulmaradt az ágyúk és kézi lőfegyverek erejével szemben.
AZ ELSŐ KÉZI ÁGYÚ
A XV. századi Franciaországban és Németalföldön a fegyverműveseknek először sikerült bronz alkalmazásával lekicsinyíteniük az ágyúkat, s ennek révén mozgékonysággal felruházni. A kézi ágyúkat kétkerekű, lóvontatású hordozó járművön szállították, és perceken belül lőállásba helyezhették, majd elsüthették. Nem létezett Európában olyan fallal kerített hely, amelyet nem fenyegetett ez a veszedelem.
A KERÉKLAKATOS PISZTOLY
Azon valószínűtlen forrásokból táplálkozó technológia-kölcsönvételek egyikével, amelyek segítségével a Nyugat a lőporos lőfegyverek fejlődését uralta, a XVI. században németországi fegyver- és óraművesek új elsütőberendezést fejlesztettek ki, amelyben fogazott kerék segítségével pattintottak szikrát a vaspiritből. Amint kiküszöbölték a folyamatból a kanócot, nyomban kezükben volt a gyorsan mozgó lovasság által is hordozható, elsüthető és újratölthető lőfegyver.
A PÁRIZS-ÁGYÚ
Ezzel az először 1918 márciusában elsütött ágyúval a németek 130 kilométer távolságból tudták lőni Párizst, s közben akár 39 km magasra is küldték gránátjaikat a levegőbe. Bár kevesebb mint 260 párizsit öltek meg vele, a Párizs-ágyú egy későbbi félelemből adott ízelítőt a világnak: az interkontinentális ballisztikus rakétáktól való állandó rettegésből.
Axiómának számít a kijelentés, hogy az emberi történelmet a háború hajtotta és formálta. Ennek az igazságnak egyik következményét azonban jóval kevésbé szoktuk átlátni: a háborút a fegyverek mozgatták, és azok határozták meg a formáját. Fontos konfliktusok álltak vagy buktak az alkalmazott fegyverek sikerén vagy kudarcán, valamint egész stratégiai rendszereket kreáltak bizonyos kulcsfontosságú fegyverek megléte köré. Ha az axiómát és a belőle következő tételt együtt szemléljük, az derül ki, hogy a fegyverek bármi másnál hívebben tükrözik az ember és a társadalom változásait, félelmeit és vágyait.
A kard lelkében az elismert hadtörténész, a Nemzeti Földi Hírszerző Központ (National Ground Intelligence Center) rangidős elemzője, Robert O’Connell az őskori buzogánytól a nukleáris robbanófejig mutatja be a fegyverek minden részletre kiterjedő, izgalmas történetét. A szerző mindvégig a fegyverek hadviselésre és társadalomra gyakorolt hatására koncentrál. O’Connell szövegét John Batchelornak, a világ első katonai illusztrátorának rajzai kísérik, az első vadnyugati forgópisztolytól a Mosquito bombázóig.
A fegyverek és az ezeket előállító társadalmak kapcsolatára összpontosítva O’Connellnek sikerül megválaszolnia néhányat a hadtörténet legrejtélyesebb kérdései közül. Miért fejlesztette ki Kína a puskaport, de nem fejlesztett ki hozzá lőfegyvert? Miért harcoltak az ókori görögök falanxban, ha pusztán a halálrataposás oly sokat megölt közülük? Mikor működött hatékonyan a fegyverzetkorlátozás, és akkor és ott miért? Mely háborúkat nyertek meg a győztesek egyszerűen ipari termelési és fegyverfejlesztési fölényük miatt? O’Connell vázolja, hogyan nyerhette volna meg Németország az I. világháborút, ha nem függesztette volna fel a korlátlan tengeralattjáró-háborút; továbbá hogy az Egyesült Államok agyoncsodált sugárhajtású harci repülőgépei miért nem teljesítenek annyit a valóságban, mint amennyit beharangoznak róluk. A technikatörténet, a gazdaságtörténet és a szociológia szempontjait kombinálva A kard lelke széles ívű áttekintést ad a civilizáció történetéről – legpusztítóbb impulzusa lencséjén át szemlélve.
A kard lelke sok örömöt okoz majd a történelem szerelmeseinek, és hosszú ideig klasszikusként emelkedik majd ki a fegyverekről születő irodalom tengeréből.
A SZERZŐ(K)RŐL
Robert O’Connell író-szerkesztője az MHQ: The Quarterly Journal Military History című szakfolyóiratnak, korábban pedig az amerikai delegáció tagjaként dolgozott a genfi fegyverzetcsökkentési konferencián. Könyvei közé tartozik: Of Arms and Men: A History of War, Weapons, and Agression és a Fast Eddie című regény.
John Batchelor a világ vezető repülőgép- és katonai tárgyú könyvillusztrátora. Több tucat Time-Life- és Reader’s Digest-könyv illusztrálásán túl negyven országnak alkotott postabélyeget, és munkásságát elismerte az American Institute of Graphic Arts (Certificate of Excellence, Kiválósági Bizonyítvány), az Art Directors Club (Gold Award, Aranyérem) és a Design Annual (Award of Excellence, Kiválósági Díj).
|
| NAVY SEAL |
2005. augusztus 26. 17.09 |
|
|
|
| A könyv nagyon jó, érdekelne, hogy a fordító melyik könyv fordításában vesz részt most , vagy a közeljövőben. |
|
|
|
|
|
